|
|
|
írj véleményt! |
A LEPEL JÉZUST ÁBRÁZOLNÁ?Kinézet A torinói lepel egy négyszögeletes, 4 méter hosszú és 1 méter széles textil. A felszínén egy meztelen, szakállas ember, sárgásbarna lenyomata található. Sötétebb fotlok (talán vérfoltok?) is találhatóak a leplen a fej, a csukló, a láb és a bordák tájékán. Elölrôl és hátulról is úgy látszik, mintha fel lenne függesztve, és még valamilyen koszorút is lehet rajta látni. Történet A lepel a XV. századig savoyai hercegek tulajdonában volt egy ereklyetartóban a Sainte Chapelle kápolnában (Chambéry városában). 1532-ben majdnem elégett egy tűz következtében, a forróság sok helyen megolavasztotta a tartót, és az olvadt ezüstcseppek több helyen nyomot hagytak a leplen. Késöbb a leplet a torinoi katedrálisba helyezték el, a királyi lakosztályok közelében és ott is maradt, leszámítva a II. világháborút, amikor levitték a pincébe. 1983-ban Itália exkirálya, II. Umberto rendelkezett felette. Ô
adta át Vatikánnak. A leplet mind a mai napig a torinai katedrálisban
tartják, és Anastasio Ballestreno püspük vigyáz rá. Elösször a lepel akkor lett gyanús, mikor Secondo Pia lefényképezte elsônként a leplet. A negatívot látva csodálkozott, ugyanis nem homályos körvonalak jelentek meg, hanem egy tökéletesen kiformált emberalak. A témát 30 évig elhanyagolták majd egy francia, Pierre Barbet orvos, 1932-ben orvosi szempontból vizsgálta meg a textilt. Meglepetésére a szögek általt okozott sebek nem a tenyeren, hanem a csuklókon voltak ellentétben a hagyományos ábrázolásmódtól. Végülis a középkori emberek, nem tudhatták hogyan halt meg. Ám ha a csuklóba szúrták volna a szöget, az ujjak akaratlanul összehúzodtak volna, a középsô ideg megsértése miatt. Ez azonban megegyezik a leplen lévô ember kézfejének állapotával... Legközelebb Umberto 1973-ban engedte megvizsgálni, amire már kifejlesztették a Carbon-14 kormeghatározó gépet. Az exkirály vonakodva, a lepel épsége érdekében, de végülis beleegyezet, ám eredménye nem lett a kísérletnek, mindössze megállapították, hogy a Kr. u. XIV. század elötti. 1978. október 8-án 36 tudós 72 féle ultramodern felszereléssel látott a vizsgálathoz. Fizikusok, biokémikusok, orvosok, patológusok, mikrofotográfusok, vegyézet és az USA Nukleáris Technológiai Testületének néhány képviselôje is jelen volt. Néhány óra aktív munka után a tudósok megállapították, hogy a kép nem festmény. Ray Rogers-t idézve: "Most már a legtöbben megvagyunk gyôzôdve arról, hogy a lepel nem festmény. Egy kevés vas-oxidot leszámítva, semmilyen festékanyagot nem találtunk. " A képen lévô vérfoltokat Dr. John Heller, az új-angliai kutatóintézet munkatársa igazolta, miszerint azok a foltok vérnyomok.
Az ellenlábas ezuttal Robert M. Haralock és Walter McCrone személyében jött létre, kik azt állították, hogy a lepel egyszerű festmény, azaz hamisítvány. McCrone ahogy mondta: "Azt nem tudom megmondani, hogyan csinálták, de szerintem a lepel hamisítvány, mindössze nem tudom bebizonyítani". Krisztus nyoma van a leplen? Végül is semmi bizonyítékunk nincsen. Mégha a Carbon 14 eljárással meg lehetne határozni a kort, akkor se lehetne biztosra tudni, hogy Krisztusé volt-e a lepel. Annak ellenére, hogy néhány újabb kutatás szerint a lepel 1260 és 1390 között készült, még mindig sok katolikus tiszteli. Elvégre mindenki azt gondol amit akar, ahogy Ray Rogers is mondta: "...a tudományban jogod van bármilyen gondolatot felállítani, akár azt is, hogy a leplet a Fekete Erdô manói készítették..."
|
Kérdésekkel az alábbi címhez forduljanak: armin-sopron@web.de
|
A foltok alakja és elheyezkedése megegyezik a keresztre
feszített testeknél általában. A csuklóseb vérnyomai például az
alkartól egészen a könyékig tartanak, a borták alatti sebbôl a vér pedig
egészen a medencéig futott. A testen még korbácsnyomokat is találhatunk,
amik szintén megegyeznek a rómaiak barbár módszereivel.