|
|
|
írj véleményt! |
A JETI, A NAGYLÁBÚ, AZ ALMAS ÉS A HIBAGONEredet Mindenki hallott már a Himalája óriási majomemberérôl, vagy a jetirôl és az észak-amerikai nagylábúról. Szinte mindenhol láttak már ilyen rejtélyes teremtményeket - az erdô állatember keverékét - Kěnában, Ausztráliában sôt, még az Amazonasz ôserdeiben is! A meglepô, hogy a leírások mind megegyeznek, és nem csak tudósoktól hanem egyszerű civilektôl is jönnek a jelentések. Általában erdôs hegyvidékeken látták ôket, vagy vad, lakatlan földeken. Európában azért nem találtak még (valószínűleg), mert ezen a kicsi kontínensen már szinte alig lehet találni még be nem népesített területeket. A "civilizáció" terjeszkedésével ezeknek a
lényeknek a lakóterülete jóval kisebb lett az utolsó évekhez képest.
Ebbôl következik, hogy számuk is kevesebb lett. Találkozások A legtöbb és legrészletesebben dokumentált megfigyelés eddig az Amerikai Egyesült Államokból származik, amikoris Roger Patterson egy barátjával egy filmet forgatott a nagylábúról Kaliforniában, Bluff Creek-nél 1967-ben (a film 1 kockája jobb oldalt). A film nagyon ungrándozik, és mindössze 16 másodperc hosszúságú, amiatt, hogy a lény elrohant félelmében, abbahagyva a patakban való mosakodását. A legszigorúbb vizsgálatok sem tudták kétségbe vonni a felvételeg valódiságát, de a kritikusok szerint a képen látható lény, egy állatbörtbe bújt hatalmas ember. Ez azonban nem nagyon lehetséges, ugyanis a jetik 1,8 - 2,5 méteresek, az eddig élt legmagasabb ember pontosan ilyen magas volt, azonban ô már 1941-ben meghalt. Egyike a legjobb közeli megfigyeléseknek William Roe-é, aki a Mica Mountainben (Brit Kolumbia) látott egy nagylábút egy bokorban elrejtôzve. Leírása szerint nôstény lehetett kisebb mérete miatt, (190 cm) körülbelül 1 méter széles volt a lény. Késöbb azonban a jeti megérezte szagát, és odafordult. Roe elmosolyodott a komikus arcot látván, és ezt látva a jeti elkezdett hátrálni, majd elfutott. Roe épp leakarta lôni, hisz sokat adtak volna érte a gyűjtök, ám ôt idézve: "...úgy éreztem ebben a lényben van valami nagyon is emberi, soha sem tudnám megbocsátani magamnak ha megölném". A Szovjetúnióban a Kaukázus hegységben nagyon sokan vélték látni a teremtményt, akit a helybéli lakosság "almas"-nak nevezett el. Ezidôtájt a Pamír hegységben óriási lábnyomokat is találtak.
Tévesen azt gondolnánk, hogy olyan túlzsofolt országban mint Japán, a jeti még csak meg sem jelenhetne. Ám 1971-ben felbukkant a Hibagon - a jet i/ nagylábú / almas másnéven - Hiroshima közelében, a Hiba hegyen. Egy japán farmerm (Albert Kubo) találkozott vele, ám ez a példány mindössze másfél méter magas van. Kubo leírása alapján ".. A szaga valami egészen kibírhatatlan volt. Mintha trágyalében fürdött és tehénganéban száritkozott volna... Vagy öt kilómétert futottam hazáig, mégcsak vissza se néztem!". Létezik-e? Az állatember rejtélye nem könnyen oldható meg. Nem csupán az a probléma, hogy a teremtény létezik-e, hanem ha igen, ember-e vagy állat. Az utobbi idôben a kérdést tovább bonyolító adatok merültek fel. Például, hogy nem fogja golyó. Ezt azonban hamar elvetették, mivel egy pennsylvaniai nyugdíjas öregasszony próbálta "lelôni", és állítása szerint köddé vált mire a golyó odaért. Amit biztosan tudunk, hogy sok helyen, nagy számban találtak, nagy emberekhez hasonló élôlényeket, melyek ha meglátták ôket elfutottak. Arról még mindig folyik a vita, hogy létezik-e, avagy nem, de ezt mindenkinek magának kell eldöntenie. Sajnálatos módon, eddig nem ált módjában senkinek sem megvizsgálni egy példányt sem, talán ez az oka annak, hogy titokzatos jelenségek közé soroljuk be...
|
Kérdésekkel az alábbi címhez forduljanak: armin-sopron@web.de
|
1960-ban
Szibériában, az Ob folyó mellett egy vadász épp kutyáival sétált, mikor
két "vadembert" látott. A kutyák nagyon megijedtek (mintahogy a
többi beszámolóban is, melyben kutyák szerepeltek). A vademberek testét
teljes szörzet borította, hosszú karjaik voltak, és járás közben kifelé
fordították lábaikat. Ez a vonás is hasonlít a nagylábuéhoz. 